Örülök annak az embernek, aki értelmetlenné tette ma reggel hat órai kelésemet. Merthogy, leszállok a villamosról, és hatalmas tömeg fogadott. Bombariadó volt a jelszó, erre lesétáltunk ahavashoz, egy sörrel enyhíteni a traumát,de az még zárva volt. Erre beültünk a C épületbe, de nemsokára onnan is kiküldtek fentebb említett jelszó címén. Első héten bombariadóztatni?

Akárki csinálta, kapja be.

Éljen a második félév. Van egy lyukas órám, nem tudom, miért keltem fel hatkor. A stat valahogy nem fogott meg... és nem hoztam magammal a fülesemet, hogy most legaláb zenét hallgathatnék, a laptopról nem nyomathatom, elvégre csak könyvtár ez, vagy micsoda.

Pihenek. Alig olvasok, nem nagyon írok. Egyik sem jó, de most ez van. Pedig kellene. Olvasnom és írnom is. Sokat írnom. Ehelyett semmitteszek, na jó, a híradót következetesen nézem délben és este is.